Előrelátó

Az ELTE 012 júniusában végző, szerkesztői ismeretek minoros diákjainak projektblogja.

Friss topikok

Címkék

2012 (2) 21. század (5) age of uncertainty (1) almási miklós (1) alternatíva (2) animáció (1) apokalipszis (2) armageddon (1) átvett írás (1) becsapódás (1) beköszönő (1) beszámoló (1) bevándorlás (1) bizonytalanság kora (1) biztonság (1) budapest (1) carrington (1) carrington esemény (1) charles a. kupchan (1) cselekvési terv (3) csillagvizsgáló (1) csináld magad (3) cukor (1) cukorbetegség (1) digiális oktatás (1) digitális tananyag (1) dizájnbútor (1) döntéselmélet (1) édesítőszer (1) élelmiszer (1) életstratégia (3) elhízás (1) élj kis lábon (1) előrelátó (3) előrelátó blog (2) elte (2) eötvös collegium (1) eötvös konferencia (1) esettanulmányok (1) esküvő (1) európa (1) európai unió (1) e learning (1) e számok (1) fenntarthatóság (1) földönkívüli (1) galgahévíz (1) geomágneses vihar (1) globális felmelegedés (3) globális tendencia (1) globalizáció (1) google (1) gumicukor (1) günter pauli (1) hankiss elemér (1) hibrid autó (1) home made (2) IBM (1) illat (1) impresszum (1) innováció (1) iroda (1) irónia (3) jégpáncél (1) jövő (5) jövőkutatás (2) kalkulátor (1) karikatúra (1) kék gazdaság (1) kisbolygó (1) klímahisztéria (1) klímaváltozás (3) könyvajánló (4) környezeti változások (2) környezetvédelem (9) korszellem (2) korszellemvadászat (1) közlekedés (3) kutatás (2) len (1) maklári tamás (1) meteor (1) mire figyelsz (4) napkitörés (1) napkollektor (1) nasa (1) nat (1) nemzeti alaptanterv (1) nostradamus (1) no ones world (1) ökofalu (2) ökoház (2) ökolábnyom (1) ökológiai lábnyom (1) ökoszeminárium (1) ökotudatos (1) otthon (1) özönvíz (1) papírbútor (1) parfüm (1) piaget (1) polaris (1) politika (2) programajánló (1) racionális döntés (1) seti (1) seti@home (1) sörkollektor (1) sörösdoboz (1) stratégia (1) szerzők (1) szkepticimus (3) táplálkozás (1) társadalmi változások (4) társadalomtudomány (2) technika (1) technikai változások (4) terbe jános (1) természeti katasztrófa (4) the blue economy (1) tóth gábor (1) tudomány (6) tudományos ismeretterjesztés (1) űrkutatás (1) útmutató (1) van e élet (1) vezető nélküli autó (1) videó (6) világűr (1) világvége (4) xxi. század (2) Címkefelhő

Az édes íz jövője

2012.03.30. 19:45 Annw

Az ízeknek is lehet jövőjük – ahogy múltjuk is van. Az édes íz szerepének múltja röviden összefoglalva a következő: a 19. századig az ember csak a mézet és az édes ízű (aszalt) gyümölcsöket ismerte – és feltehetőleg szerette is. Az édes íz karrierje azonban a nád- és répacukor előállításával egyre magasabbra ívelt. A cukor ipari előállítása és finomítása révén a fogyasztás szinte exponenciálisan kezdett növekedni, míg végül a cukros sütemény már nem csak a gazdagok asztalán díszeleghetett. Manapság már aggasztó méreteket ölt a cukorevés: az átlagember évi 40-60 kg cukrot fogyaszt péksüteményekkel, üdítőitalokkal és egyéb termékekkel, a fejlődő országokban is. 
A megnövekedett szénhidrát- és cukorfogyasztással párhuzamosan növekedik az elhízásban és a II. típusú cukorbetegségben szenvedők száma. A látszólagos megoldás azonban már a 19. század végén megérkezett: Fahlberg 1879-ben felfedezte a cukornál 550-szer édesebb szacharint, a világ első édesítőszerét. Nemsokára tonnaszám állították elő a cukorpótló csodát. A 20. század közepén azonban nem várt bejelentéssel álltak elő a tudósok a szacharinfogyasztás veszélyességét illetően. Egyes kutatók úgy vélték, hogy a jól bevált édesítőszer egészségügyi problémákat okoztat. Több országban – köztük Kanadával és Németországgal – betiltották a szert. 2000-ben az USA-ban ugyan levették a rákkeltő anyagok listájáról, de a vásárlók bizalma megrendült az anyaggal szemben. 
Nem kevésbé kétes a többi, jelenleg forgalomban lévő édesítőszer hatása sem. A ciklamátot az USA-ban, Japánban és Németországban tiltották be, az aszpartam körül véget nem érő viták folynak, és a K-aceszulfam teljes ártalmatlansága sem tisztázott még – figyelmeztet Tóth Gábor élelmiszermérnök az adalékanyagokról szóló könyvében. 
Aki semmi áron nem akarja kockáztatni az egészségét, visszatérhet a veszélytelenebb vagy természetes ízforrásokhoz. Jó alternatíva lehet a xilit, más nevén nyírfacukor, a mannit vagy a szorbit (cukorszármazékok vagy polialkoholok), és a természetes édesítőszerek, mint az édesgyökér-kivonat, azaz a medvecukor. De van-e esély arra, hogy ezekkel édesítsék a boltban kapható kész süteményt, vagy az aluljárókban kígyózó sorok végén cukormentes péksüteményekkel teli pultról válogathasson a járókelő?
A természetes édesítőszerek, de még a cukorszármazékok ipari felhasználása sem egyszerű. Némelyik hőkezelés hatására elveszti az ízét, vagy mellékíze lesz, megváltozik az állaga. Az otthon sütött sütemény utóíze például keserű lehet, de megfelelő technikával ez is kiküszöbölhető. Sok különleges, édes ízű növénykivonat, mint a monellin és a taumatin egyszerűen nem áll rendelkezésre ipari mennyiségben. Így a természetes édesítőszerek széles körű felhasználása egyelőre nem valószínű. 
Így be kell érnünk az édesítés jelenleg ismert alternatíváival, mérlegelve azok előnyeit és hátrányait, reménykedve, hogy talán a jövőben rendelkezésre áll majd egy mellékhatásoktól mentes, édes és megfizethető anyag. 
 
Az összeállítás Tóth Gábor Az E-számokról őszintén. Élelmiszereink árnyoldalai című könyve alapján készült. (Pilis-Vet Életmód Könyvkiadó Bt., 2011)
A kép forrása: http://www.gumicukor.sokoldal.hu/galeria 

Szólj hozzá!

Címkék: táplálkozás cukorbetegség elhízás cukor gumicukor élelmiszer édesítőszer tóth gábor e számok

A bejegyzés trackback címe:

https://elorelato.blog.hu/api/trackback/id/tr294492011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.