Előrelátó

Az ELTE 012 júniusában végző, szerkesztői ismeretek minoros diákjainak projektblogja.

Friss topikok

Címkék

2012 (2) 21. század (5) age of uncertainty (1) almási miklós (1) alternatíva (2) animáció (1) apokalipszis (2) armageddon (1) átvett írás (1) becsapódás (1) beköszönő (1) beszámoló (1) bevándorlás (1) bizonytalanság kora (1) biztonság (1) budapest (1) carrington (1) carrington esemény (1) charles a. kupchan (1) cselekvési terv (3) csillagvizsgáló (1) csináld magad (3) cukor (1) cukorbetegség (1) digiális oktatás (1) digitális tananyag (1) dizájnbútor (1) döntéselmélet (1) édesítőszer (1) élelmiszer (1) életstratégia (3) elhízás (1) élj kis lábon (1) előrelátó (3) előrelátó blog (2) elte (2) eötvös collegium (1) eötvös konferencia (1) esettanulmányok (1) esküvő (1) európa (1) európai unió (1) e learning (1) e számok (1) fenntarthatóság (1) földönkívüli (1) galgahévíz (1) geomágneses vihar (1) globális felmelegedés (3) globális tendencia (1) globalizáció (1) google (1) gumicukor (1) günter pauli (1) hankiss elemér (1) hibrid autó (1) home made (2) IBM (1) illat (1) impresszum (1) innováció (1) iroda (1) irónia (3) jégpáncél (1) jövő (5) jövőkutatás (2) kalkulátor (1) karikatúra (1) kék gazdaság (1) kisbolygó (1) klímahisztéria (1) klímaváltozás (3) könyvajánló (4) környezeti változások (2) környezetvédelem (9) korszellem (2) korszellemvadászat (1) közlekedés (3) kutatás (2) len (1) maklári tamás (1) meteor (1) mire figyelsz (4) napkitörés (1) napkollektor (1) nasa (1) nat (1) nemzeti alaptanterv (1) nostradamus (1) no ones world (1) ökofalu (2) ökoház (2) ökolábnyom (1) ökológiai lábnyom (1) ökoszeminárium (1) ökotudatos (1) otthon (1) özönvíz (1) papírbútor (1) parfüm (1) piaget (1) polaris (1) politika (2) programajánló (1) racionális döntés (1) seti (1) seti@home (1) sörkollektor (1) sörösdoboz (1) stratégia (1) szerzők (1) szkepticimus (3) táplálkozás (1) társadalmi változások (4) társadalomtudomány (2) technika (1) technikai változások (4) terbe jános (1) természeti katasztrófa (4) the blue economy (1) tóth gábor (1) tudomány (6) tudományos ismeretterjesztés (1) űrkutatás (1) útmutató (1) van e élet (1) vezető nélküli autó (1) videó (6) világűr (1) világvége (4) xxi. század (2) Címkefelhő

Mi a jövőkutatás?

2012.03.21. 22:25 Theobroma

A jövőkutatás a társadalomtudományok közé tartozik. […] Piaget-ről tudjuk, hogy foglalkozott a „jövőorientáció” fogalmával; Lewin pedig a jövőt már egy állandóan változó képként fogta fel. Ő vezette be a pszichikus tér fogalmát. E spektrumban megjelennek az anticipációk, a remények, a vágyak és a félelmek, amelyek mozgósító erővel hathatnak a jelenbeli döntéseinkre. Mindez az 1930-as, 1940-es években történt. Azóta kialakult az a módszertan és metodika, amely a jövőkutatást önálló társadalomtudományi diszciplínaként határozza meg. Hazánkban az 1970-es évek óta a Magyar Tudományos Akadémia is elismeri tudományként. Globális szinten a káoszelmélet tanulságai, a technikai haladás, a környezeti változások és a humán tényezőnek tulajdonított egyre nagyobb jelentőség, a megold[hat]atlannak tűnő társadalmi problémák egyaránt életre hívták a jövővel való foglalkozás interdiszciplináris megközelítését, amely tudatában van annak, hogy az egész mindig több mint a részek puszta összege. A jövőkutatás a mai napig megfelelően egzakt, ugyanakkor csodálatos módon nyitott tudományterület maradt: művelőinek kifejezett törekvése, hogy más diszciplínák képviselőivel, sőt a művészeti és spirituális megközelítések szakértőivel együttgondolkodva kutasson.

Előrejelzéskészítés

Alapelv, hogy döntéshozatalkor az emberek egyrészt múltbeli tapasztalataik, másrészt jövőbeni elvárásaik alapján fogalmazzák meg helyzetüket és várakozásaikat. Megalapozott döntések meghozatalához több területről származó információkat kell összefüggéseikben áttekinteni. A jövőkutatás – ennek megfelelően – a jelenbeli döntések meghozatalához kíván segítséget nyújtani, „ha ezt és ezt teszed, ilyen és ilyen következményekkel kell számolnod” formában. Előrejelzéseinket is ilyen módon készítjük el: tehát nem azt mondjuk, hogy x év múlva ez és ez fog történni, hanem rámutatunk cselekedeteink következményeire. A tudományterület megközelítése is holisztikus, ami azt jelenti, hogy adott jövőbeni kép felvázolásához több területet analizálva szerez információkat, majd ezeket szintetizálja.

A jövővel való foglalkozás határai

Jövőkutatással kétféle módon foglalkozhatunk. Megvizsgálhatjuk, hogy egy adott terület (közlekedés, fiatalok devianciái, GDP-növekedés stb.) jövője várhatóan milyen módon alakul, formálódik. Fontos irányelv, hogy a jelenben már létező kritikusan bizonytalan csírákat keresve tárjuk fel a lehetséges jövőváltozatokat, így előrejelzés-sorozatot kapunk eredményként, nem pedig „egy legvalószínűbb jövőt” (ami predikció lenne). Másképpen dolgozva „projekt-alapon” is kijelölhetünk egy témát, mint például a fiatalok identitásának alakulása a késő modernitásban, és bekapcsolhatunk a vizsgálatba minden olyan területet, amely ezt a folyamatot befolyásolhatja. Ez egy probléma-centrikus megközelítés; használatakor a kutató kénytelen „kinézni” saját szűkebb szakterületéről azért, hogy képes legyen összefüggéseiben látni a problémakör egészét. Bármelyik megközelítést is alkalmazzuk, az eredmény ugyanaz: a szakértő(k) felkészültségén túlmenően a megfelelő módszer(ek) kiválasztása garantálhatja a megbízható eredményt. Mindig a terület jellege alapján kell eldöntenünk, hogy matematikai-statisztika, kollektív szakértői, modellezési, participatív, illetve egyéb eljárásokat alkalmazunk – vagy épp ezek ésszerű kombinációját. A módszer alkalmazása ugyanis önmagában gondoskodik arról, hogy ne csak a szűk témához kapcsolódó hatásokat kapcsoljuk be az elemzésbe, hanem a vizsgált területre ható, esetleg máshonnan származó információkat is figyelembe vegyük.

Érdemes különbséget tennünk a lehetséges, a valószínű, az elfogadható és a kívánatos jövőváltozatok között. Sok minden elképzelhető (gondoljunk csak a sci-fi irodalomra), de a jövőről gondolkozva le szoktuk szűkíteni az alternatívák körét a lehetséges jövőkre (a lehetségest itt köznapi értelemben és nem matematikai valószínűségekre alapozva használom). Mindennapi gondolkodásunk során még ennél is tovább megyünk és általában csak valószínű alternatívákban gondolkozunk – és ezen sokszor a jelenből „ceteris paribus” következő jövőt értjük. A jövőkutatás igyekszik szakítani ezzel a gondolatvilággal és a következményjövőkön túl más alternatívákat is megfogalmaz. Ezek egy része a kreatív vagy meglepetésjövők világa, amelyek célja a horizont kitágítása, a jövővel kapcsolatos bizonytalanság kezelésének megtanítása vagy akár félelmek legyőzése. Másik része a kívánatos jövők köre, amelyek húzóerővel bírnak a jelenben, megerősítik a jövőformáló erő kibontakozását azáltal, hogy cselekvésre ösztönöznek. A cselekvéshez azonban látnunk kell azt is, hogy hogyan érhetjük el a kívánt jövőképet, azaz stratégiát kell alkotnunk – lépésről lépésre fel kell építenünk a cselekvési tervünket. Ez akkor is igaz, ha a kívánatos jövőkép helyett meg kell barátkoznunk az elfogadható jövő koncepciójával, hiszen a jövőformáló erő mellett sokszor figyelembe kell vennünk bizonyos keretfeltételeket is (például jogi szabályozásokat), amelyek leszűkíthetik mozgási lehetőségeinket.

Magyar jövőkutató helyek és szervezetek

Jövőkutatás Tanszék (Budapesti Corvinus Egyetem)
Jövőobszervatórium (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
Nemzetközi jövőkutató szervezetek
World Futures Studies Federation honlapja
Association of Professional Futurists honlapja
World Futures Society honlapja

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B6v%C5%91kutat%C3%A1s/

A kép forrása: http://www.raktaram.hu/index.php?action=open&id=12001 

Szólj hozzá!

Címkék: jövő stratégia társadalomtudomány jövőkutatás piaget döntéselmélet cselekvési terv életstratégia racionális döntés átvett írás

A bejegyzés trackback címe:

https://elorelato.blog.hu/api/trackback/id/tr954490897

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.